Integráció tevékenységünket 2015-ben keztük meg, egyesületünk 2016.03.18-ban lett bejegyezve.

Fő tevékenységünk:

  • az integrált oktatás elősegítése
  • szociális helyzet, lakhatás lehetőségeinek javítása
  • esélyegyenlőség támogatása, diszkrimináció elleni fellépés
  • munkahelyhez jutás támogatás
  • gyermek és felnőtt képzés
  • család- és ifjúságvédelem
  • hátrányos helyzetű gyerekek üdültetése, táborok szervezése

Egyesület adószáma .18746783-1-15

https://hatranyos-helyzetu-csaladok-orszagos-egyesulete.webnode.hu/

Bankszámla száma : 68800109-11134411-00000000

                                                       Egyesület Alapszabálya .

A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ CSALÁDOK ORSZÁGOS EGYESÜLETE

ALAPSZABÁLYA

Elhatározva a Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesülete létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:

I.

Az egyesület adatai

1. Az egyesület neve: Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesülete

2. Az egyesület rövidített elnevezése: H.H.Cs.O.E

3. Az egyesület székhelye: 4466 Tímár, Szabadság út 127.

4. Az egyesületet alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.

II.

Az egyesület célja, tevékenysége

  • Az egyesület célja:
  • A rendszerből kikerült fiatalok érdekképviseletének segítése, tanácsadó szolgálat.
  • Otthonteremtéshez, lakáshoz jutáshoz való lehetőségek megismertetése, az ezzel kapcsolatos pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, pályázatokon való részvétel.
  • Életvezetési tanácsok adása, az ezzel kapcsolatos pályázatok figyelése, programok szervezése, kiadványok szerkesztése, kiadása és terjesztése.
  • Prevenciós programok szervezése, pályázása.
  • Diszkrimináció ellenes pályázatok írása, ezzel kapcsolatos sérelmek jogorvoslatainak lehetősége.
  • Nemzetközi kapcsolatok különböző segély és jogsegély szervezetekkel. Közös programokon való együttműködés, tapasztalatcsere, szakembercsere, képzések, továbbképzések, tanulmányutak.
  • Kapcsolattartás társszervezetekkel, különböző civil szervezetekkel, valamint minden olyan szervezettel, amely az egyesület célját segíti.
  • Támogatások, ösztöndíj lehetőségek felkutatása, odaítélése, kidolgozott szempontok alapján.
  • Az egyesület tevékenysége:
  • kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás határon túli szervezetekkel
  • szociális oktatási, nevelési, kulturális tevékenység szervezése, működtetése
  • az egyesület céljainak, anyagi és szellemi támogatásának elősegítése
  • az egyesület céljainak megvalósítása érdekében, az egyesület célkitűzéseivel azonos vagy hasonló tevékenységet végző szervezetekkel való együttműködés
  • felnőttoktatás
  • sportrendezvény szervezése, támogatása
  • hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének segítése, támogatása
  • szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása
  • nevelés és oktatás képességfejlesztés, ismeretterjesztés
  • sport, a munkajogviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével, rehabilitációs foglakoztatás
  • képzési, foglalkoztatási programok lebonyolítása
  • rendezvények, fesztiválok, konferenciák szervezése
  • hátrányos helyzetű családok, csoportok, kisebbségek, hátrányos helyzetű roma gyerekek, szegények érdekképviseletének, jogvédelmének ellátása
  • az egyesület érdekképviseleti tevékenysége során látótérbe került csoportok, hátrányos helyzetűek, kisebbségiek, állami gondozottak, volt állami gondozottak, hátrányos helyzetű gyermekek bíróság vagy más hatóság előtti jogvédelmének, képviseletének ellátása
  • nyelvoktatás
  • gazdasági vállalkozási tevékenység végzése (pl.: könyvelés, egyéb gazdasági tevékenység)

  • gyermek- és ifjúsági közösségek nyári táboroztatásának megszervezése, támogatása, feltételeinek biztosítása

  • gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúságvédelmi érdekképviselet

  • munkaerő-piacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése, ideértve a munkaerő-kölcsönzést is és a kapcsolódó szolgáltatásokat

III.

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

1. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

IV.

A vagyoni hozzájárulás

  • . Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege 1000,- Ft,minden évbe 200 Ft-al emelődik , amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év március 15. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útjánmegfizetni.

Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év március 15. napjáigköteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

V.

A tagság

1. Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki nyilatkozik a belépési szándékáról, az egyesület célkitűzésével, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

VI.

A tagsági jogviszony keletkezése

1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

VII.

A tagsági jogviszony megszűnése

1. A tagsági jogviszony megszűnik:

a./ A tag kilépésével.

b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

c./ A tag kizárásával.

2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökének címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a kilépésről szóló nyilatkozat az elnök általi átvétel napján szűnik meg.

3. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

  • Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban - póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel - felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

VIII.

A tagok jogai

1. Az egyesület tagja jogosult:

a./ az egyesület tevékenységében részt venni

b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni

c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni, napirendre, napi rendi pontokra javaslatot tenni

d./ az egyesület irataiba betekintetni

e./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

IX.

A tagok kötelezettségei

1. Az egyesület tagja:

a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

b./Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.

c./ Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.

d./ Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

X.

Az egyesület szervei

1. Az egyesület szervei:

a./ Közgyűlés

b./ Elnökség

A Közgyűlés

2. A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve, amely az egyesület tagjaiból áll.

3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály elfogadás és módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;

d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;

e)

  • Az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

j) a végelszámoló kijelölése

k) döntés az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadásáról.

4. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

5. A közgyűlést az elnökség legalább 30 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

6. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;

c./az egyesület céljainak elérése veszélybe került; vagy

d./ az egyesület tagjainak legalább egytizede az ok és a cél megjelölésével kéri.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

  • jegyzőkönyvnek - ha a határozatokat nem foglalják külön dokumentumba - tartalmaznia kell az üléseken elfogadott határozatok pontos szövegét.

9. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

  • 1. A közgyűlés határozatát - az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában - egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, a vezető tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

12. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

13. Megismételt közgyűlést akkor lehet tartani, ha a közgyűlés nem határozatképes. A megismételt közgyűlésen kizárólag az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tárgyalhatóak meg. A megismételt közgyűlés a résztvevők számától függetlenül határozatképes, ha a távolmaradás jogkövetkezményeit és a megismételt közgyűlés időpontját és helyét a meghívó tartalmazza. A megismételt közgyűlést az eredeti közgyűlési meghívóban az eredeti közgyűlés napjára lehet összehívni.

Elnökség

13. Az elnökség az egyesület 5 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

14. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra. Elnökségi taggá az választható, aki a törvényben előírt feltételek teljesíti, és nem esik kizáró ok alá.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a./ a megbízás időtartamának lejártával;

b./ visszahívással;

c./ lemondással;

d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület elnökéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat vagy a kilépést az elnökség ülésén kell bejelenteni és jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

15. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

16. Az egyesület vezető tisztségviselői:

Az egyesület elnöke: Glonczi László: lakóhelye: 4400 Nyíregyháza, Viola utca 5. fszt. 2.)


Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.

A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

Az elnökség tagjai feladataikat ingyenesen látják el.

17. Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

h./ a tagság nyilvántartása;

i./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

l./ a tag felvételéről való döntés.

m/ döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

Az elnök feladatai különösen:

a./ képviseli az egyesületet;

b./ kezeli az egyesület pénzeszközeit, ennek keretében utalványozási jogkört gyakorol;

c./ kezeli az egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait;

d./ vezeti a határozatok tárát vagy őrzi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet.

Az elnöknek az intézkedéseit a közgyűlés vagy az elnökség döntésének megfelelően kell megtennie, döntés hiányában pedig az egyesület érdekeivel összhangban.

18. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább két alkalommal tartja. Az egyesület valamennyi szerve üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). Az elnök köteles összehívni az elnökséget, ha olyan kérdésben szükséges döntést hozni, amely az elnökség hatáskörébe tartozik.

Ha az elnök megbízatása bármely okból megszűnik, az elnökséget bármely elnökségi tag összehívhatja.

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák. A jegyzőkönyvet elnökségi ülés esetén az elnökség tagjai, közgyűlés esetén a levezető elnök és az egyesület két erre kijelölt tagja írja alá.

  • 9. Az elnökség határozatát - az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában - egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. A határozatokat a határozatok tárában kell nyilván tartani vagy az azokat tartalmazó jegyzőkönyveket kell őrizni.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

20. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

X.

Egyesület vagyona, gazdálkodása

21. Az egyesület tagdíjának mértékét az elnökség javaslatára a közgyűlés határozza meg.

Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.

Az egyesület egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben meghatározott beszámolóját az elnök készíti el, s azt a közgyűlés fogadja el.

Az egyesület célja megvalósítása érdekében nonprofit, kiegészítő jelleggel gazdasági-vállalkozási tevékenységet végezhet.

XI.

Záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

Kelt: Nyíregyháza .2016.03.18

CFCF-esélyt a hátrányos helyzetű gyerekekért alapítvány

CFCF-esélyt a hátrányos helyzetű gyerekekért alapítvány . Mohácsi Erzsébet ,Suha Nikoletta ,Kiss Tibor ,Varga Attila ,Szilvási István.

Bangó Roland CFCF Alapítvány

Strasbourgi Bíróság

 CFCF Alapítvány Nyíregyháza Strasbourgi Bírósági per

Dr. Kegye Adél és Liska Ma

Az integrációs programunkat 2015 évtől kezdtük el. Aminek köszönhetően már 16 gyerekeket tudtunk áthelyezni Integrált belvárosi iskolákba . Munkánkat nagyon meg nehezítették a belvárosi iskolák igazgatói .Volt olyan esetek amikor a sajtó bevonásával és a CFCF-alapítvány ügyvédje kellet a sikeres munkánkhoz . 

Az első áthelyezet gyerek szegregált iskolából integráltba

Amanda a Bemm József Általános iskolába került két éve .  Huszár telepen él. Három tanèvet a Huszár telepi szegregált iskolába járt. Két ève a Bem József Általános Iskolába, a város egyik legjobb iskolájába jár. Amanda elmondása szerint nagyon jól érzi magát a belvárosi integrált iskolába. Tavaly 4,5-tel zárta az évet. Amanda jogász, vagy tanár lesz. Segítsük együtt a roma gyerekek integrációját!

Integrált iskolába kezdte a tanulást

Jázmin 7 éves, 1. osztályos, a Huszár telepen él és az Arany János Általános Iskolába jár. Kedvenc tantárgya a matek. Modell, vagy állatorvos lesz. Nagyon szereti az osztálytársait, és sokat játszik velük. Támogassuk együtt a roma gyerekek integrációját!  

Vivien 12 éves, 5. osztályos, a Huszár telepen él s a Vècsey Károly Általános Iskolába jár. Kedvenc tantárgya a rajz, ének s a magyar. Vivien elmondása szerint nagyon sok barátja van, aki nem cigány ès nagyon szeretik egymást. Vivi kozmetikus vagy fodrász lesz. Támogassuk együtt a roma gyerekek integrációját!  

Attila 8 éves, 2. osztályos, a Huszár telepen él és a Vècsey Károly Általanos Iskolába jár.
Kedvenc tantárgya a tesi,
nagyon szeret focizni. Rendőr vagy focista lesz.
Támogassuk együtt a roma gyerekek integrációját 

Szegregált iskolából került át integrált Kazinczy Általános iskolába ,sajnos a szülő vissza hozta a Sólya egyház iskolába .

Jázmin 4. osztályos tanuló. Januárba került át belvárosi integrált iskolába. Minden vágya egy hegedű, mivel nagyon szeretne továbbra is hegedülni. Nagy tehetség! 

Segítsünk a kérését és az integrációját . 

Lacika 8 éves a nyíregyházi Huszár telepen lakik, a Kertvárosi Általános Iskola 1. osztályos tanulója.
Lacika s a szülei elmondása szerint nem èri hátrányos megkülönböztetés. Lacika aranyérmet nyert fociban,
focista szeretne lenni.
Támogassuk együtt a roma gyerekek integrációját! 

CFCF -Alapítvány Mellém ülsz 

A CFFC -esélyt a hátrányos helyzetű gyerekekért alapítvány Mellém ülsz program záró rendezvénye . 

 Dr. Ámbédkar Iskola

     Dr. Ámbédkar 125 éves születés napja .                                  Derdák Tibor ,Orsós János ,Indiai -                                                                                                                                              Magyar nagykövet .

Glonczi László Angol -Fizika szakos Tanár

                                                     Tiszavasvári Lakossági fórum                                              

A tiszavasvári polgármester nem tudja nélkülözni a Jobbik "integrációs szakértőit"

Bár a "bejárást" és az utána tartott több órás fórumot Glonczi László roma aktivista szervezte, a rendezvényen szép számban voltak jelen a szélsőjobb középkorú szimpatizánsai is. Nem mentek el viszont a fórumra a leginkább érintett telepi romák - nem tűnik egy valóságtól elrugaszkodott magyarázatnak, hogy a többségében közmunkásként dolgozó telepiek tartanak a polgármestertől és tanácsadóitól. Az érpataki modell atyja, a magának teológiai doktor címet adományozó Orosz Mihály Zoltán lehetetlen feladat megoldására kényszerül: miközben ő maga is tudja, hogy még annyi közhatalmi jogosítványa sincsen, mint egy baba-mama klubnak, a "terepen" azt kell elhitetnie a cigányokkal, hogy ő itt bizony a hatalmat képviseli.      A teljes anyag atlatszo.hu  található meg 

Tiszavasvári Lakossági Fórum sétálya

 Itt az integráció végre hajtását vitattuk meg  

Jó magam az integrációt beszéltem a Tiszavasvári Polgármesterrel Dr . Fülöp Erikkel .Javaslatom az volt ,hogy az integrációt már az óvodába kezdjék meg és a roma gyerekeket a bírósági végzés szerint a Deszegregációs tervet hajtsák végre .Az idősebb korosztályt már  nagyon nehezen lehet integrálni de a kis gyerekeket igen .Ahhoz pedig az kel ,hogy a szegregációt teljesen felszámolni és egyen rangú oktatást kapjanak közösen a nem roma gyerekekkel . Nehéz feladat ,de csak így lehet Tiszavasvári eredményes az integrációs programba . 

Kőzélet Iskolája képzése

Kőzélet iskolája képzését Le Marietta tartotta . 

Képzés tárgya :Ismerkedés a netten .

Összefogás a Bűdi romákért egyesület                                                                                                                        Kóti Piroska

KisTibor ,Nagy László

Kollégám és barátom